Hazánk, Nagy Magyarország

[egyazIstenegyaNemzet]

Történelmünk és Jelenünk, dalok és prózák, történetek és legendák, melyeket el akartak feledtetni velünk. Mégis aki Magyar, annak nem szlovák, annak, nem ukrán, annak nem román, annak nem jugoszláv, hanem Magyar Testvér kinek Magyar miatyánkja száll Isten felé, ki Magyarul álmodik, és kinek ősei művelték a Magyar anyaföldet.

[egyazIstenegyaNemzet]

http://magyarvagyok.com/kultura/hungari ... Turul.html

Hordozzák a véres kardot,
Apáink vére hullott,
A múltunk újra megkísért!

Ki most szívét máshol hordja,
Árulók szekértolója,
Rút testét a kutyáknak vessék!


Refr 2x:
Jöjj, jöjj, Turulmadár,
Magyarország rossz úton jár!
Édes Turulmadár,
Téged Hazád visszavár!


Ősi földünk, hozzád szólunk,
Gyönyörű Magyarországunk,
Ébredj, pusztákon vágtató vad szél!

Medrükből a folyók kilépnek,
Utat tör újra az élet,
Felnyög a Föld, s nyílik az ég!


Refr 2x:

Őrvény fonta arany haját,
Hegyek ránca zord homlokát!
Mohos kő az öregapja,
Minden ősét elsiratja!
Két tűz szeme lángolása,
Vihart kavar szárnycsapása!
Csillagos ég lepedője,
Legszebb lány a szeretője!
Égzengése komor hangja,
Holdsarlója éles karma!
Lába nyomán forrás fakad,
Előle a szél is szalad!

Turul
« Vissza
Turul
Magyarok ősi jelképe, szállj újra föl a magyar égre!
Adj nekünk hitet, reményt, s kitartást,
Hogy tiszta szívvel várjuk a megváltást!

A turul madár, ősi madarunk

Sokféle elmélet és kérdés kering a turulmadárral kapcsolatban, melyekkel a mai kor nem kellőképpen foglalkozik. Lássuk, eddig mi mindent tudhatunk szent madarunkról!

Anonymus a Gesta hungarorum című munkában a következőképp írta le Álmos nagyfejedelem születésének történetét:
„Az Úr megtestesülésének nyolcszáz-tizenkilencedik esztendejében Ügyek, …Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emese nevű lányát. Ettől fia születet, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy rászállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, …”

Nos, ez kísértetiesen hasonlít Jézus Urunk születése történetéhez, melyet megtalálunk Máté apostol evangéliumában (1:18-21). Íme:
„Jézus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét a bűneitől.”

Tehát úgy az egyik, mind a másik születéstörténetben az Úr, az Isten küldötte adja tudtára Emesének, mind Máriának, hogy gyermekük, fiuk születik, aki népe nagy, elhivatott királya – Jézus esetében –, megváltója lesz. A turulmadár tehát az Isten hírnöke, küldötte, mint ahogy az angyal is az. Az angyal szerepét a keresztény tanítás fényében mindnyájan értjük és ismerjük, de a turulmadár mibenléte már sokkal rejtelmesebb.

Honnan is eredhet a TURUL szó?

Nem lehetetlen, hogy a TURUL, mint istenjelkép, a termékenységi vallás istennőjéhez, nagyasszonyához, TURAN-hoz vezethető vissza, melyet a halomsírosok (zokiak) hoztak magukkal a Kárpát-medencébe, majd vittek Itáliába. Lehetséges, hogy eme halomsírosok az Aral-tótól keletre fekvő síkságról indultak el, melyet Turáni-alföld néven ismerünk – a TURAN istennőtől kaphatta nevét –, s melyet a turáni népek szülőföldjének tartanak.

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. A magyarok ősi pogány hitvilágának emléke. Az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője. A mondavilág tőle eredezteti az Árpád-házat (Turul nemzetsége), és mint ilyen, az Árpád-házi fejedelmek és királyok isteni eredetét hivatott hangsúlyozni.
A turul az isteni gondviselés és iránymutatás nemzeti jelképe. Az önálló magyar nemzeti identitás és a nemzeti összetartozás ősi jelképe.
A mondai turul a természetben egy nagy testű sólyommal, a kerecsensólyommal (Falco cherrug) vagy az altaji havasi sólyommal (Falco rusticolus altaicus) azonosítható. A turul szó török eredetű, a togrul vagy turgul vadászsólymot jelent. A magyar nyelv három szót ismer, amely a sólyomra vagy a sólyomkultuszra utal: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.

Turul a magyar hitvilágban

A turul szerepel az Emese álma mondában az Árpád-ház jelképes ősapjaként, a honfoglalás legendájában, feltűnik népmeséinkben is, illetve egy újabb keletű monda kapcsolja a Rákóczi-szabadságharchoz.

Turulábrázolások

A kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotívuma volt a turul, erről több régészeti lelet tanúskodik.
A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén a kerecsensólyom kisplasztika található.
A turul a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), illetve a Magyar Honvédség és egyes szervei jelképében is szerepel.
Számos település címerében megtalálható a turulmadár.
A turulábrázolások legfőbb emlékei azonban a Kárpát-medence magyarlakta részeit behálózó szobrok százai, melyek leginkább világháborús hősi emlékművek tetején díszelegnek. A leismertebb és a legnagyobb a tatabányai turulszobor, amely a megyeszékhely címerében is szerepel. A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor állítólag Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei itt győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. Donáth Gyula alkotása, 1907-ben készült el, 1992-ben felújították.

A turulmadár tehát az Égi és földi hatalom közötti kapocs, őshitünk, ősszellemiségünk szent madara, istenjelképe volt, amely hírül adta Emesének, hogy fia, Álmos a magyarság elhivatott szent fejedelme lesz, aki megszervezte a vérszerződéssel foganatosított nemzetszövetséget, melynek eredményeként elfoglalták a Kárpát-medencét, és lerakták a magyar nagy-hatalmiság alapjait az elkövetkező hatszáz évre. Nem csoda tehát, hogy a turulmadarat megtalálhatjuk a Kárpát-medencében számos emlékmű csúcsán, hirdetve a hajdani dicsőségünket.


„Jöjj, jöjj turulmadár,
Magyarország rossz úton jár,
Édes turulmadár
Téged hazád visszavár!”

[egyazIstenegyaNemzet]

Halotti beszéd (1192-1195, 1)

Láttyátuk feleim szümtükkel mik vogymuk. Isa pur es chomuu vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüküt, Ádámut, és adutta vola neki paradisumut házoá. Es mend paradisumben volou gyimilsiktül mundá neki élnie. Héon tilutoá üüt igy fa gyimilsétül. Gye mundoá neki, meret nüm eneik. "Isa, ki nopun emdül oz gyimilstüül, halálnek haláláal holsz." Hadlává holtát terümteve istentül, gye feledevé. Engede ürdüng intetüinek, és evék oz tilvut gyimilstüül, es oz gyimilsben halálut evék. Es oz gyimilsnek uly keserüü volá vize, hogy turkukat migé szokosztya vola. Nüm heon mugánek, gye mend üü fojánek halálut evék. Horoguvék isten es vetevé üüt ez munkás világbelé, es leün halálnek és pukulnek fesze es mend üü nemenek. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy és tiü láttyátuk szümtükkel. Isa és nüm iggy ember mulchottya ez vermüt. Isa mend ozchuz járou vogymuk Vimággyuk uromk isten kegyilmét ez lélikért, hugy jorgossun üü neki es kegyiggyen es bulsássa mend üü bünét. Es vimággyuk szent achszin Máriát és boudug Michael archangyelt és mend angyelkut, hugy vimággyonok érette. Es vimággyuk szent Péter urot, kinek odutt hotolm oudonia es ketnie, hugy ougya mend üü bünét. Es vimággyuk mend szentüküt, hugy legyenek neki segéd uromk szine eleüt, hugy isten iü vimádságuk miá bulsássa üü bünét. Es szoboducha üüt ürdüng ildetüitül es pukul kinzotujátul, es vezesse üüt paradisum nyugalmábeli, es oggyun neki münyi uruszágbelé utot es mend juoban reszet. Es keássátuk uromkhuz chármul: Kyrie elesion!

Szerelmes brátim! Vimággyomuk ez szegin ember lilkiért, kit ur ez napun ez homus világ timnücébeleül mente, kinek ez nopun testét tümettyük, hogy ur üüt kegyilméhel Ábraám, Izsák, Jákob kebelében helhezje, hugy birságnop jutva mend üü szentii es ünüttei küzikün jou feleül jochtotnia ileszje üüt. Es tiü bennetük! Clamate ter: Kyrie eleison!


Halotti beszéd (részletezve, 2)

1. Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc.
Látjátok fele[baráta]im szemtekhel[=-kel] mik vagymuk[=-unk].

2. ysa pur es chomuv uogmuc.
Is-a [=bizony] por és hamu vagymuk[=-unk].

3. Menyi milostben terumteve eleve miv isemucut adamut.
Mennyi mi[=a]laszt-ben teremt(ev)é eleve[=eleinte] mi õsemüket[=õsünket] Ádamot,

4. es odutta vola neki paradisumut hazoa.
és ad(ot)ta (vala) neki Paradicsomot házává.

5. Es mend paradisumben uolov gimilcictul munda neki elnie.
És mind Paradicsom-ben való gyümölcsöktõl monda neki élnie,

6. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl.
híon[=(híján),csak] til(a)t(ov)á õt egy fa gyümölcsétõl,

7. Ge mundoa neki meret nu eneyc.
de mond(ov)á neki mér(e)t ne en[n]é(j)k:

8. ysa ki nopun emdul oz gimils twl.
is-a [=bizony], ki[=amelyik] napon emdel[=eszel] az gyümölcstõl,

9. halalnec halalaal holz.
halál-nek halálá[v]al halsz!

10. Hadlaua choltat terumteve istentvl. ge feledeve.
Had[=l]l(av)á holtát[=halálát] teremt(ev)é[=-õ] Istentõl, de feled(ev)é.

11. Engede urdung intetvinec.
Engede ördö(n)g intetüi[=(intései), buzdításai]-nek,

12. es evec oz tiluvt gimilstwl.
és evék az til[t]ott gyümölcstõl,

13. es oz gimilsben halalut evec.
és az gyümölcs-ben halál(a)t evék.

14. Es oz gimilsnec vvl keseruv uola vize.
És az gyümölcs-nek oly keserû vala íze,

15. hug turchucat mige zocoztia vola.
hogy torkukat mögészakasztja vala [=megszakította].

16. Num heon muga nec.
Nem híon[=(híján),csak] maga-nek,

17. ge mend w foianec halalut evec.
de mind õ faja-nek halál(a)t evék.

18. Horogu vec isten.
Harag(u)vék Isten,

19. es veteve wt ez muncas vilagbele.
és vet(ev)é õt ez munkás[=gyötrelmes] világ-bele,

20. es levn halalnec es puculnec feze.
és lõn halál-nek és pokol-nek fész[k?]e,

21. es mend w nemenec.
és mind õ neme-nek.

22. Kic ozvc. miv vogmuc.
Kik azok? Mi vagymuk[=-unk].

23. Hug es tiv latiatuc szumtuchel.
Hogy is ti [=ti is] látjátok szemtekhel[=-kel],

24. isa es num igg ember mulchotia ez vermut.
is-a [=bizony], is nem egy ember [=egy ember sem] múlhatja[=elkerülheti] ez vermet.

25. ysa mend ozchuz iarov vogmuc.
Is-a [=bizony], mind azhoz járó vagymuk[=-unk].

26. Wimagguc uromc isten kegilmet ez lelic ert.
Imádjuk[=-kozzunk hozzá] Urunk Isten kegyelmét ez lélekért,

27. hug iorgossun w neki. es kegiggen.
hogy iargasson[=irgalmazzon] õneki, és kegyedjen[=kegyelmezzen],

28. es bulscassa mend w bunet.
és bo(l)csássa mind õ bûnét.

29. Es vimagguc szen achscin mariat.
És imádjuk[=-kozzunk hozzá] szen[t] ahsziny[=asszony] Máriát,

30. es bovdug michael archangelt.
és bó[l]dog Mihá(e)ly árkangye[=a]lt

31. es mend angelcut. hug uimaggonoc erette.
és mind angye[=a]l[o]kat, hogy imádjanak[=-kozzanak] érette.

32. Es uimagguc szent peter urot.
És imádjuk[=-kozzunk hozzá] Szent Péter urat,

33. kinek odut hotolm ovdonia. es ketnie.
kinek adott[=-va van] hatal[o]m ó[l]donia, és kötnie,

34. hug ovga mend w bunet.
hogy ó[l]dja mind õ bûnét.

35. Es vimagguc mend szentucut.
És imádjuk[=-kozzunk hozzá] mind szenteket,

36. hug legenec neki seged uromc scine eleut.
hogy legyenek neki segéd Urunk színe elõtt,

37. hug isten iv uimadsagucmia bulsassa w bunet.
hogy Isten õ imádságuk miá[=miatt] bo(l)csássa õ bûnét,

38. Es zoboducha wt urdung ildetuitvl.
és szabadujha[=-ítsa] õt ördö(n)g üldetü[=üldözés]étõl,

39. es pucul kinzotviatwl.
és pokol kínzatu[=kínzás]jától,

40. es vezesse wt paradisu nugulmabeli.
és vezesse õt Paradicso[m] nyugalma-bele

41. es oggun neki munhi uruzagbele utot.
és adjon neki mennyi or(a)szág-bele utat,

42. es mend iovben rezet.
és mind jó-ben rész(e)t.

43. Es keassatuc uromchuz charmul. Kirl.
És kiássátok[=kiáltsátok] Urunkhoz hármul[=háromszor]: Kir[ie e]l[eison].

44. Scerelmes bratym uimaggomuc
Szerelmes[=szeretett] [fele]b[a]rát[a]im, imádjamuk[=-unk][=-kozzunk]

45. ez scegin ember lilki ert.
ez szegény ember lelkéért,

46. kit vr ez nopun ez homus vilag timnucebelevl mente.
kit Úr ez napon ez hamo[=i]s világ tömnöce[=tömlöce]-belõl mente,

47. kinec ez nopun testet tumetivc.
ki-nek ez napon testét temetjük,

48. hug ur uvt kegilmehel abraam. ysaac. iacob.
hogy Úr õt kegyelméhel[=-vel] Ábra[h]ám, Izsák, Jákob

49. kebeleben helhezie. hug birsagnop ivtua
kebele-ben helyhezje[=helyezze], hogy bírságnap[hoz] jutva

50. mend w szentii es unuttei cuzicun
mind õ szentj[e]i és önöttei[=kiválasztottjai?] közükön[=kozé(jük)]

51. iov felevl iochtotnia ilezie wt. Es tiv bennetuc.
jó felõl [=jobb oldal felé] juhtatnia[=(iktatni),juttatni] éleszje[=(élessze),éltesse] õt, és tibennetek[et].

Ómagyar Mária-Siralom (1300 körül, 1)

Volék sirolm tudotlon.

Sirolmol sepedik,

Búol oszuk, epedek.

Választ világumtuul --

Zsidou, fiodumtuul,

Ézes ürümemtüül.

Ó én ézes urodum,

Eggyen igy fiodum!

Sirou anyát teküncsed,

Búabeleül kinyuhhad!

Szemem künyüel árad,

Én junhum buol fárad.

Te vérüd hullottya

Én junhum olélottya.

Világ világa,

Virágnak virága!

Keserüen kinzatul,

Vos szegekkel veretül.

Uh nekem, én fiom,

Ézes mézüül!

Szegényül [szégyenül?] szépségüd,

Vírüd hioll vizeül.

Sirolmom, fuhászatum --

Tertetik kiül

Én junhumnok bel bua,

Ki sumha nim hiül.

Végy halál engümet,

Eggyedüm íllyen,

Maraggyun urodum,

Kit világ féllyen!

Ó igoz Simeonnok

Bezzeg szovo ére;

Én érzem ez bútürût,

Kit níha egíre.

Tüüled válnum [?],

De nüm valállal,

Hul igy kinzassál,

Fiom, halállal.

Zsidou, mit tész,

Türvéntelen,

Fiom mert hol

Biüntelen.

Fugva, husztuzva,

Üklelve, ketve Ülüd.

Kegyüggyetük fiomnok,

Ne légy kegyülm mogomnok,

Ovogy halál kináal,

Anyát ézes fiáal

Egyembelû üllyétük!